Abstract
Bevezetés:
A munkaképes korú népesség idő előtti halálozása
Magyarországon kiemelkedő népegészségügyi és gazdasági jelentőségű probléma. Az
idő előtti halálozás jelentős része prevencióval mérsékelhető kockázati
tényezőkhöz kapcsolható, ezért ezek vizsgálata fontos alapot nyújthat a
prevenciós prioritások meghatározásához.
Célkitűzés:
A
tanulmány célja a munkaképes korú, 30–64 éves magyar népesség körében a fő
prevencióval mérsékelhető kockázati tényezőkhöz kapcsolt halálozás vizsgálata,
valamint nemzetközi összehasonlítása a visegrádi országokkal és Ausztriával.
Módszer:
A vizsgálat a Global Burden of Disease (GBD) 2023.
évi adatbázisára épült. A 30–64 éves korcsoportra vonatkozó halálozási adatokat
öt fő kockázati tényező – dohányzás, táplálkozási kockázatok, alkoholfogyasztás,
magas testtömegindex és kevés fizikai aktivitás – szerint elemeztük. A
nemzetközi összehasonlításhoz korra standardizált halálozási arányszámokat
alkalmaztunk.
Eredmények:
A vizsgált, prevencióval mérsékelhető
kockázati tényezők összességében a női halálozások 54%-ához, illetve a
férfihalálozások 65%-ához kapcsolódtak. A vezető kockázati tényező mindkét nem
esetében a dohányzás volt, amelyet a táplálkozási kockázatok követtek. Az
alkoholfogyasztáshoz kapcsolt halálozás a férfiaknál több mint ötszöröse volt a
nőknél megfigyelt értéknek. Magyarország valamennyi vizsgált országot meghaladta
a kockázati tényezőkhöz kapcsolt halálozás tekintetében.
Következtetés:
Eredményeink arra utalnak, hogy a munkaképes
korú magyar népesség idő előtti halálozásának jelentős része néhány domináns,
prevencióval mérsékelhető kockázathoz kapcsolható. Az eredmények alapján
jelentős egészségügyi, gazdasági és társadalmi nyereség érhető el célzott
prevenciós beavatkozásokkal, valamint a primer és szekunder prevenció integrált
erősítésével. Orv Hetil. 2026; 167(41): 1655–1663.