Az emlőimplantáció pszichológiai és klinikai vonatkozásai

Az emlőimplantáció az egyik leggyakrabban végzett plasztikai sebészeti beavatkozás, amely rövid távon kedvező pszichés hatásokkal járhat, ugyanakkor hosszú távon komplex biopszichoszociális következményekkel társulhat. Az utóbbi években fokozott figyelem irányult az emlőimplantátumhoz köthető tünetegyüttesre (breast implant illness: BII), valamint az implantátumhoz társuló malignus kórképekre (emlőimplantátummal összefüggő anaplasticus nagysejtes lymphoma – BIA-ALCL; emlőimplantátummal összefüggő laphámrák – BIA-SCC). Célkitűzésünk az emlőimplantátummal élő betegek pszichológiai jellemzőinek, a preoperatív pszichés vulnerabilitás szerepének, valamint a BII és az implantátumhoz társuló malignus elváltozások, mint a BIA-ALCL és a BIA-SCC, pszichológiai vonatkozásainak áttekintése. Módszerünk narratív irodalmi áttekintés volt a releváns nemzetközi szakirodalom alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy az esztétikai emlőplasztikát választó populációban a mentális zavarok komorbiditásának prevalenciája meghaladja az átlagpopulációs értékeket. A posztoperatív pszichés kimeneteleket döntően a preoperatív mentális állapot határozza meg. A BII olyan, nem egységesen definiált, heterogén tünetegyüttes, amelynek kialakulásában és fennmaradásában pszichológiai tényezők – különösen egészségszorongás, kognitív torzítások és nocebohatások – játszhatnak szerepet. A BII esetén az implantátum eltávolítása nem minden esetben eredményez klinikai javulást, ami a jelenség multifaktoriális természetét támasztja alá. Az implantátumhoz társuló malignus kórképek, mint a BIA-ALCL és a BIA-SCC, ritkák és nem pszichés kóreredetűek, ugyanakkor jelentős pszichés megterheléssel járnak, beleértve a szorongást, a kontrollvesztés élményét és a testkép ismételt sérülését. Következésképp az emlőimplantátumokhoz társuló állapotok olyan komplex biopszichoszociális jelenségek, amelyek értelmezése és kezelése integrált megközelítést igényel. A preoperatív pszichés szűrés, a mentális zavarok komorbiditásának felismerése és a multidiszciplináris ellátás kulcsszerepet játszanak a kedvező klinikai kimenetelek és az életminőség javításában. Orv Hetil. 2026; 167(40): 1616–1623.