Abstract
A kora újkori nemes asszonyok mecenatúrájáról kevés forrás áll rendelkezésre. Ezért fontosak a fennmaradt végrendeletek, amelyekben a nők önállóan dönthettek a saját vagyonrészükről. A tanulmányban két arisztokrata nő, Batthyány Erzsébet és Thököly Éva végrendeleteinek elemzésére kerül sor, azt a szempontot szem előtt tartva, hogy milyen rendelkezéseket tettek az egyház javára. Bár mindketten evangélikus családban nevelkedtek, még a házasságuk előtt katolikus hitre tértek és attól kezdve a katolikus egyház és intézményei elkötelezett támogatóinak számítottak. Özvegységük, illetve Thököly Évának a férjétől való különélése során patrónusi tevékenységük kiteljesedett, Batthyány grófnő elsősorban a domonkos, a hercegasszony pedig a ferences rendet támogatta. Vagyonuk nagy részét gyermekeik örökölték, de számottevő összegeket fordítottak egyházi alapítványok létrehozá-sára, építkezésekre, templomok felszerelésére, papok támogatására, amely koruk kiemelkedő patrónáivá tették őket.