Abstract
A Magyar Cserkészszövetség 1933 júniusában jegyezte be tagjai közé a 479. számú Szőgyi László cserkészcsapatot. 1941 novemberében a szövetség kizárta tagjai közül a zsidó cserkészcsapatokat, így nyolc év működés után a győrieket is. A 479. csapat szervezőtestülete a Győri Izraelita Hitközség volt, azonban bázisintézménye a Révai Miklós Főreáliskola, amelynek értesítője minden évben beszámolt a csapat működéséről. A Főreáliskola értesítőire és a gödöllői Cserkész Könyvtár- és Levéltár iratanyagára támaszkodva tanulmányomban arra vállalkozom, hogy rekonstruáljam a győri 479. Szőgyi László cserkészcsapat történetét: a megszervezés körülményeit, a névadás motivációját, a vallásos és szekuláris eseményeket, a győri cserkészmunka jellegzetességeit, valamint az antiszemitizmus térhódítását és következményeinek megjelenését a csapat életében. Kutatásom a 2018-ban indult Zsidó cserkészcsapatok története: identitás és emlékezet kutatási projekt része, melynek célja az 1913 és 1948 között működő zsidó cserkészcsapatok történetének feltárása. A projekt korábbi szakaszai rávilágítottak arra, hogy az egykori pesti és vidéki csapatok megőrzött emlékezete és dokumentációja között egyenlőtlenség mutatkozik: míg a pesti csapatokról maradt fent iratanyag, fényképek, – vagy akár kivételes esetben, mint a 311. Vörösmarty cserkészcsapat, amelynek tagjai még a mai napig szerveznek találkozókat – összegyűjtött visszaemlékezések, évfordulós kiadványok is elérhetőek, addig a vidékiek szinte eltűntek, úgy mint a győri 479. Szőgyi László cserkészcsapat is.