Abstract
A középkorral foglalkozó szakirodalom szilárdan úgy tartja, hogy a bácsi mellett ugyancsak Szent Pál apostol volt a kalocsai főszékesegyház, egyben a kalocsai főszékeskáptalan védőszentje is. Középkori oklevelek hivatkoznak a kalocsai (nagyobb) Szent Pálegyházra. Ennek ellenére az újkori dokumentumok sehol nem tesznek említést Szent Pál-templomról vagy annak romjairól Kalocsa városában, viszont szólnak az akkor már romokban heverő kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegy-házról. Nehezen elképzelhető, hogy az ország egyik legfontosabb templomának, a kalocsai érseki egyháznak a védőszentje az újkorra ennyire gyorsan és ennyire nyomtalanul eltűnt volna, ráadásul a katedrális tájolása is beszédes jel marad. Lehetséges megoldás, hogy a kalocsai érseki székesegyháznak Nagyboldogasszony mellett Szent Pál apostol is valamikor védőszentjévé lett. Megfontolandó tehát az az elmélet, mely szerint Szent Pál patronátusa egyedisége és a bácsi kötődés miatt egy időben Kalocsán annak ellenére nagyobb hangsúlyt kapott, hogy ott a főszékesegyház eredetileg a Mennyekbe felvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült fel.