Abstract
A tanulmány Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egyházpolitikájának az elemeit vizsgálja. Bethlen Gábort a történeti hagyomány „református fejedelem”-ként és a kora újkori vallási türelem példájaként tartja számon. A tanulmány ennek a vállalt református identitásnak a gyökereit és a kálvinista állam létrehozásának a tervét vizsgálja meg. Külön kitér Bethlen Gábor szoros kapcsolatára Heidelberggel, és bemutatja azt, hogy milyen módon és mennyiben lett ez a kis kálvinista állam Bethlen Gábor számára mintává, mégpedig olyan mintává, ami az építkezéseiben is megjelent. Emellett kitér a tanulmány arra is, hogy melyek voltak Bethlen Gábor egyházpolitikájának azok az elemei, amik nehezítették a református állam megvalósításának a tervét, és hogy mi lett ennek a hosszú távú következménye.