Abstract
Harsányi Pál pesti ügyvéd volt, az 1830–1840-es években sokoldalú közéleti tevékenységet is folytatott. Voltak szépirodalmi kísérletei, dolgozott folyóirat-szerkesztőként, több országgyűlésen is részt vett. Az ún. magyarországi „reformkor” második vonalbeli közszereplő értelmiségijének számított. Már fiatalon a liberális eszmék vonzáskörébe került, személyes kapcsolatokat épített ki az ellenzéken belül. Református családból származott, részben ezzel függ össze, hogy különös érdeklődést tanúsított a kor heves egyházpolitikai vitái iránt. A vegyes házasságok szabályozása ügyében a szabadelvű ellenzék törvénysértéssel és intoleranciával vádolta a katolikus püspököket. Harsányi Pál nyilvános beszédeiben és egy kéziratban terjedt tanulmányában határozottan kiállt az egyházak egyenjogúsága és az állam–egyház szétválasztása mellett, valamint követelte a katolikus egyház középkori kiváltságainak felszámolását. Mindeközben feltételezhető, hogy Harsányi a Habsburg Birodalom titkosszolgálatának ügynöke volt, és bizalmas jelentéseket írt a kortársairól. A tanulmány végén az ezzel kapcsolatos hipotézisek összefoglalása olvasható.