Abstract
A török hódoltságot követő újratelepedés és népesedéstörténet tekintetében közel sem kielégítő eredményeket hozó vizsgálatok ösztönözték a kutatást a kisebb területekre, uradalmakra, illetve egy-egy forrásra vagy forrástípusra leszűkített mikro vizsgálatok elvégzésére. Ezek a vizsgálatok elsősorban olyan egyházi, hivatalból készült iratokat, Születési, Házassági és Halotti anyakönyveket, valamint canonica visitatiókat, esetleg historia domusokat dolgoznak fel, és vetnek össze részletesen, melyek egy-egy időszak teljes népességére vonatkoznak és lehetőséget biztosítanak összehasonlításokra is. A jelzett kutatásokhoz csatlakozva foglalkozom Mesztegnyő 18. századi népességével. A rendelkezésre álló források közül azokat a hivatalból készült 18. századi egyházi iratokat vizsgáltam meg, melyeket több mint ötven éven át folyamatosan és úgy tűnik, nagy pontossággal vezettek, rögzítve az esetenkénti más vallású lakosokra vonatkozó adatokat is.A 18. századi Mesztegnyő lakosságáról rövid összefoglalásként elmondható, hogy egy újonnan benépesülő, fiatal település képét mutatja. Az intenzív migráció mellett jól követhető a betelepülők lassú letelepedése. A fennmaradt források egy része (vizitációk) egy-egy évre vonatkozó állóképet rögzít, amit az egyházi anyakönyvek adataival többé-kevésbé tovább lehetett értelmezni és differenciálni.