Abstract
A civil szervezetek társadalmi elfogadottsága és hosszú távú működőképessége szempontjából kiemelt jelentőségű annak vizsgálata, hogy a fiatal felnőttek miként értelmezik a civil szektor szerepét, legitimitását és társadalmi jelentőségét. A tanulmány célja a civil szervezetekkel kapcsolatos hallgatói attitűdök vizsgálata, különös tekintettel a társadalmi relevancia, a legitimitás, a részvétel, a jövőorientáció és az állam-civil kapcsolatok megítélésére. Az elemzés elméleti keretét a civil társa dalom legitimitásával, a részvétellel és a welfare mix megközelítéssel foglalkozó szakirodalom adja. Az empirikus vizsgálat 347 egyetemi hallgató körében végzett kérdőíves adatfelvételre épül. Az adatelemzés során leíró statisztikákat, nemparaméteres összehasonlító eljárásokat, lineáris regressziós modelleket és kvalitatív tartalomelemzést alkalmaz tunk. A vizsgálat öt attitűddimenzió mentén elemezte a válaszadókat: legitimitás, társadalmi relevancia, részvétel, jövőorientáció, valamint az állam és a civil szféra kapcsolatának megítélése. Az eredmények szerint a válaszadók kiemelkedően pozitívan értékelik a civil szer vezetek társadalmi relevanciáját, és alapvetően kedvezően viszonyulnak azok legitimitásához és jövőbeni szerepéhez is. Ezzel szemben a tényleges részvétel szintje alacsonyabb, ami arra utal, hogy a pozitív attitűdök nem feltétlenül járnak együtt aktív civil szerepvállalással. A demográfiai tényezők összességében korlátozott magyarázóerővel rendelkeztek. A nem szignifikáns kapcsolatot mutatott a legitimitás és a társadalmi relevancia megítélésével, míg a szak elsősorban a részvételi dimenzióban eredményezett eltéréseket. Az életkor, a képzési forma és a lakóhelytípus nem bizonyult meghatározó tényezőnek. A nyitott kérdések kvalitatív elemzése megerősítette a civil szervezetek pozitív társadalmi megítélését, ugyanakkor rávilágított a bizalom, az átláthatóság és a részvételi aktivitás problémáira is. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a civil szervezetek társadalmi elfogadottsága és a tényleges részvétel között érzékelhető különbség húzódik meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a civil szervezetek jövőbeli fejlődése szempontjából nem elsősorban a társadalmi támogatottság megteremtése, hanem a meglévő pozitív attitűdök aktív közösségi részvétellé alakítása jelentheti a legfontosabb kihívást.